Eagle Eye

Sashalom. Olyan mint egy pogrom. Madártemető.

Sok sas. Aushwitz. Fájó lég, bukó eledel. Valahonnan lehullanak.

Nézed, mi jön az égből, hull alá. Nem a Balaton, Sashalom. 
Hitchcock nem barnul, nem őrzi a népiességét, és stopposnak sem enged,

nem madár. Ember és trehány csalódása. Ha útszélén állsz,

ha felveszed, egyre mész. Sstopposként és poggyászvivőként.

Sashalom. Meg lettél villámcsapva. Beléd basz egy-egy ismerős

földrész. Azt mondják, "vigyázz magadra". Hazudnak. Nem féltenek.

Fingjuk nincs, mennyire nem  félelmetes. Settenkedni tanulsz tőlük,

nem érted, mért nem mehetsz kihúzott derékkal. Mert beléd

csempészték a zsíroskenyereket. Elég ok az. Kokain. Átbaszod

őket az erdőnél, amire rárettegünk, rengetegre rettegünk,

erre lettünk eleve beetetve, teremtve, hogy nem kéred,

kinek ki az a tetve, ahogy szégyelled, hogy fáj a térded,

le lettél teremtve. Ki tette? A pezsgőspoharaid.

Romjai kiállnak a könyékből. Mit tudnak ők

a ködről? Nincs nekik HÉV hasmánt-iránya, 0-fok-

fertő, lehellet, egy romantikussá duplázott tévedés,

két gyerek, két kurva elbaszott betű a nevető síró

semmiben. Feltevés: „hogy basznák meg azt az éjszakai

buszt.” Kihalt kerületben benzinkút, nem rendelet.

(De nem is erény nem odanézni). "Na odanézzenek,

ne dohányozzzanak.” - Magának kérem fingja sincs,

nemhogy illatos dohánya: „Hányok tőled.” (Nem őszinte

ember). Ezt csak az ősz okozza, magasfokú favágás,

hadd mossam ki, zuhanó gallyak a dzsungel közepén,

te rohadt alpinista. Altest, hadd jajgass: hadd hulljon

ha már a sarkából mint egy tubus kecsöpből a vér.

Lábszagom. Se a telefon. Se net. Szerelem. Várj. Lehajtom

bukósisakomat. Se gyerek. Ifjú szerető, arab, szidja az öregeket,

se ők öregek, sak szidják az ifjakat. Irigylem, hogy ilyesmire van

még idejük. Elviszem a balhét, ha lehetne, messzire.

Közelről sins netem, se telóm, szétrúgtam haldokló modemem.

De hát ezek egy faluban vakaródznak? Most mit adok el én.

Természetesen a temetéssel. szívvel, verssel. Semmit, 
csak a pillanatot. El akarom rabolni a lelked. El akarom venni, 
eladni, mint egy elágazást, amit nem érdemelsz. mert te még
utálod a tested, és a használatod smmis, érzelmes. kopásgát.
Meg akarom rágni, telizokogni, belebagzani, ráverni olcsó, mosdatlan, 
szótlan, eleve a fogaim. Ott állsz a sarkon. Évek óta ott alszol. (Kisoda?)

Elvileg szerettelek. Gyakorlatilag is. Beleszívódtál az árnyba,

fény voltál mindig is. Szarsz a templomokra, zsíranyámba.

Szétverem a modemem, nincs netem. Nem hogy kajám,

jaj, kajám az van... Húzom a múltidőt, mert visszajött.

Nins nyugi. Sashalmi zsíroskenyér. Gyár. Sört is vettem.

Veszek dolgokat. Kölcsönzök. Megveszek. Zsarolnak itt-ott,

hogy szeretnek, hát nem kiábrándító: pilótakabátod szép.

A gesztenyeillat, a sülő tök, a fogsikorgatás, a tibeti füst

a padlón; az az örök szerény gyufa. Tűzeid lobogó haja.

(Hogy lehet ilyen szép a Biblia?) Úgy hogy végem. Nem akarok

temetni, élni, lopni, szeretni. Óvszeretlek. Anélkül,

hogy eretnek. Méhed rajongó eretneke. Eret vágnék.

Gyermek. Óbor folyna belőled. Kóbor furulya. Tigrincs.
Nincs iszlám, se áram, se Al-Szalámi. Szarom le, ha vérzel.

Nincs anyag benned, amit ne nyelnék, el, le, köpnék, nyel-

nék, köpnék, nyelnék, el, le. Nem akarok fuldokolni.

Hápp. Nem bírok víz fölött lebegni, le, fel. Nem 
akarok, nem tudok. Se többet, se kevesebbet.